2011. december 26., hétfő

Múlt, jelen, jövő- evolúciós fejlődésem

A nevem FiX Ypsilon, 23 éves vagyok és az Úr 1988. esztendejének, Június hónapjának a 26. napján jöttem a világra.

Kezdjük az egészet úgy, mint egy színvonalas beszélgetést, az időjárással. Nyári gyerek lévén a válasz adja magát. A szeretet egészen az apa a dömperen végighúz a Balaton parton kezdettől, a mostani igyunk még egy fröccsöt és induljunk be a vízbe részig tart eddig. Ez a választás töretlen az életemben, és magával vonzza a hideg utálatát is. Mivel úgy érzem magam télen, mint a „Jégveled” című filmben a Jamaica-iak, akiket bezárnak a fagylaltos autóba szokni a hideget. De ki szereti az olyan időjárást, amikor a jegesmedve is szivatóval indul?

Napjaimat egy vidéki családi házban élem. Vidéket értsük annyira vidéknek, hogy van kocsma, templom, kultúrház és 300 lakos. A modernséget a mobiltelefon és az Internet képviselné, ha kellően lenne lefedettség. A családi házat 3 generációs családmodell tölti be, melynek járulékos vonzata: nagymama, édesapa, édesanya, testvér és én. Jelezném, hogy a sorrendben csak az udvariasság miatt állok az utolsó helyen, mivel én vagyok az idősebb a gyerekek közül.
Mivel heteroszexuális vagyok, ezért hiányérzettel írtam a listát. Gondolom észrevetted, hogy nem szerepel benne barátnő, pedig idősebb vagyok, mint a postaút. Az igazság az, hogy volt nem is egy. Volt barna, vörös, szőke, még szőkébb; kék, barna, zöld szemű; szép, szebb, címlaplány; csúnya, ronda, bányarém; egyszerű, jó fej, komoly; buta, okos, zseni; vékony, molett, erőscsontozatú, bálna. De egyben mind összetartoztak, szerettem és soha nem tagadtam meg őket.

Fontos megemlíteni, hogy jártam iskolába is, amennyibe csak lehetett. Felsorolni is nehéz, de voltam bölcsődés, óvodás, általános iskolás, gimnazista, főiskolás és egyetemista. Az iskola nem mindig volt elég, ezért jártam még külön matek, angol és német órára is.

Az iskola közben és után következik a munka világa. Igen, eddigi életem során dolgoztam is. Olyanokkal kezdtem, amik legfontosabb alapjai a személyiség építésnek, például a segédmunkák, az árufeltöltés vagy a szalagmunka. Igazán segítettek felnőni. Ezek után eldöntöttem, hogy nem szeretnék robotként meghalni egy gép présnyomói között. Továbbléptem majd álltam pult és cassa mögött, kézben kérdőívvel idegenek előtt. Ezekben a helyzetekben te magad vagy az oximoron, mert megutálod az embereket, de az álmosolyod, amit mutatsz nekik, csak otthon a fürdőben mosod le az arcodról. A harmadik és az eddig elért legmagasabb szintem, az irodai munkásoké, ahova eddig csak gyakornokként tekinthettem be.

Jelenleg a munka világát véve alapul senki vagyok. Azonban teszek lépéseket az ügy előre mozdítása érdekében: keresek, olvasok, szörfözök, kutatok, klikkelek, önéletrajzot javítok, hazudok, küldök, várok. A kérdés az, hogy meddig várok még. Az utóbbi 18 hónapban hetente 3 különböző helyre jelentkeztem átlagosan. Választ ez idő alatt 23 darabot kaptam. Neked is van, számológép funkciód a számítógépen számold ki az arányokat.

A világomban nem a munka áll az első helyen, ezt bizonyítják a szerepeim, amikben folyamatosan jelen vagyok világban. Itt élek köztetek gyerekként, unokaként, dédunokaként, testvérként, unokatestvérként, barátként, diákként, fogyasztóként, olvasóként, utasként…

Furcsa lehet olvasni, hogy valaki barátként gondol saját magára, de úgy érzem, az embert az együtt töltött évek igazolják. Mert a barátra nem mondhatod azt, hogy igen volt már barátom. Ez számomra egy örök dolog, ami könnyen bedőlhet. Kevesen tesznek különbséget ismerős, haver és barát között. rengeteg ismerősöm van, ha a facebook profilom nem is erről tanúskodik. Haverjaim kevesebben vannak, közéjük például azokat sorolom, akikkel középiskolásként az osztályban együtt lógtam. Barátom három van mindössze, kettő közel egy távol.

Kulturáltságom a könyvek szeretetében, a zenére való bólogatásban, a sportolás közbeni izzadásban, a politikai vitákban és a hitben teljesedik ki. Könyvek terén főleg regény és novella. Jelenlegi kedvenc Druon sorozata az elátkozott királyokról.

Gyakori válasz a milyen zenét hallgatsz kérdésre, hogy mindenfélét, vagy, hogy olyat, amilyen kedvem van éppen. Hát én nem, körülbelül 10 éve hallgatok csak rap zenét a lejátszóimban. Abból is a legmocskosabb csatornaszagút, amit, ha meghall a buszon velem szemben ülő néni összepisili magát a következő megállóban.

A sport az utóbbi években csak kosárlabda heti két alkalommal. Előtte volt sí, korcsolya, labdarúgás, biciklizés, úszás és futás. A sakkot, a jengát, a marokkót és az activity-t nem tudom sportnak minősíteni.

A sporthoz és a politikához mindenki ért Magyarországon, mondják. Szerintem, ha ez így lenne, most nem itt tartanánk egyikben sem. Politikában képben vagyok, mert úgy érzem kötelességem. Bár kifizetődőbb lenne, ha közvetlen és nem közvetett demokráciában élnénk, talán az én tudásom is érne valamit.

Hívő vagyok, ennek tudatában kereszteltek meg, majd lettem később elsőáldozó és bérmálkozó. Félreértés ne essék, nem vagyok mániákus, aki mindent betart és feláldozza életét. Évek óta nem járok templomba, részben a papok, részben az álszent emberek miatt, akikre egyszer rá fog dőlni a gyóntatószék.

UI: A fenti dolgokból képet kaphattál róla, nagyjából milyen ember vagyok, és milyen témákkal fogok foglalkozni a jövőben, hogy nekem is legyen egy oldalam, ahol megválthatom a világot.